Az icipici csillag, melyet csak ő vett észre az égbolton, erősebben ragyogott, mint valaha. Olyan régen nem látta már. A felhőktől, melyek eltakarták előle ezt a parányi, kedves kis dolgot. Mindig mosolygott, ha meglátta. Bármi történt vele azelőtt a nap folyamán, azonnal vidámság költözött a szívébe. Akármilyen távol volt is, közel érezte magához. Fontos volt neki…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: